Az elmúlás
276 megtekintés
Már csak egy jelzés. Itt élt. Sokáig. És még sokáig itt lesz. Az élet lenyomata, egy kitörölhetetlen emlék. Mikor lehetett, míg egy lehullott mag végre gyökeret fogott és úgy döntött, elindul ? Milyen csatákat vívott az életéért, a napsugárért, mennyit szomjazott, tűrte a szelet, a fagyot ? És élete során mennyit adott ? Madarak ezrei nevelkedtek rajta, mókusok, hangyák, bogarak. Szerette őket, éltető oxigént, otthont adott nekik. Boldog volt, karjait messzire tárta. Szerették, tisztelték. Szép volt, nyugalmat árasztott, erőt, bölcsességet. És küzdött a végsőkig. Ágait még mindig kínálja, még a természet része. Nem gyászolja senki. Az elmúlás itt mindennapos. Még élünk, aztán már nem. Szép volt, még most is szép, halála után is.
Ezek is érdekelhetnek...
A legfrissebb publikált írásaim
Az 560*-as számú barlang. Ék-rés
Az ék nem hasítja szét a sziklát
